Figyeld az elsőt!
Figyeld, de mérlegeld!
Bizonyára veled is sokszor előfordult, hogy elhessentettél magadtól egy-egy hirtelen beugró gondolatot, aztán később megbántad, hogy nem fogadtad meg.
Én már sokszor korholtam magam ilyenért, amikor éppen forgalmi dugóban vesztegeltem, bőrig áztam, vagy nem vettem kenyeret hazafelé menet, holott korábban volt egy futó gondolatom, amit meg kellett volna fogadnom, és elkerülök egy kellemetlenséget.
Életünkben egy kirívó eset volt az intuícióval kapcsolatban, amikor a feleségemmel elhatároztuk egy nyáron, hogy a szobánk padlóját padlószőnyegből vágatott darabokkal fedjük le, szőnyeg helyett. Augusztusban keresgéltünk a szakáruházban, és találtunk megfelelőt, de csak 4m-esben volt, nekünk pedig 3m-esből lett volna ideális egy 4,6m hosszú darab, mert ebből lehetett kiszabatni a megfelelő méreteket a legkisebb pazarlással.
Szomorúan mentünk haza, és megállapodtunk, hogy egy évvel halasztjuk a vásárlást, mert ősszel beindul az iskola és óvoda szezon, ezért nem lesz időnk utánajárni. Ebben megnyugodtunk, többé szóba sem került a téma. Ennek ellenére a feleségem október elején egy szombat reggel azzal ébredt, hogy most menjünk el a szőnyeg áruházba. Összekaptuk magunkat, egy óra múlva ott voltunk, és a levágott, árkedvezménnyel kínált maradék darabokat nézegettük, amikor hirtelen megpillantottunk közöttük egyet az általunk kiszemelt mintával. A papír darabkán pedig, amin a mérete volt feltüntetve ez állt: 3x4,6m.
Azóta különösen figyelek az ilyen hirtelen jött intuíciókra. Döntéshelyzetben tipikusan ilyen az első gondolat, ami beugrik még azelőtt, hogy igazán mérlegelni kezdenénk.
A múlthéten elvégeztem a WAH (World Academy of Hypnosis) oktatási központ szervezésében a Coach-olás, Hipnóziscoaching modult. Ez főként az emberek befolyásolhatóságáról szólt, amit egy coach jól használhat arra, hogy ügyfelének segítsen az általa kívánt irányba változni.
Az oktatónk Dr. Czonev József, professzionális mester-hipnoterapeuta volt, aki mindjárt szerte is foszlatta a befolyásolhatatlanságról alkotott illúzióinkat egy rövid kísérlettel: a résztvevők közül kiválasztotta azt a férfit, aki a leghatározottabban állította, hogy őt nem lehet befolyásolni. Ezután beszélgetett vele semleges dolgokról, és közben háromszor is megkérte, hogy mondjon egy számot 0 és 9 között. Az illető mindvégig nagyon tudatos és határozott maradt, és mindháromszor a 7-est választotta. József próbálta eltéríteni a választásától, még pénzt is ígért neki, de hasztalan. Ez a szám ugrott be társunknak először mindhárom esetben, és nem tágított mellőle.
A rövid kísérlet végén József elővett egy kulcsot a zsebéből, aminek a kulcstartóján a 777-es szám volt. A beszélgetés alatt nem említette a hetes számot egyszer sem, kivéve akkor, amikor nyugtázta társunk választását.
Hoppá! Szóval már az első gondolatunkban sem bízhatunk meg feltétel nélkül?
Bizony, úgy tűnik, hogy a jól ismert, érzékelési küszöb alatti információkon kívül más módon is becsempészhetnek az elménkbe spontánnak tűnő gondolatokat a hozzáértők. Bár Józsefet talpig úriembernek ismerem, aki nem él vissza ezzel a tudásával, biztosan vannak olyanok, akik ezt megpróbálják.
Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl ne vegyük figyelembe az első spontán gondolatainkat, csupán azt, hogy figyeljünk arra is, mennyire vannak összhangban lelkiismeretünkkel, szándékainkkal. Ész nélkül nem szerencsés követni az intuícióinkat sem, de mindenképp érdemes figyelni rájuk.